Navigáció
· Fõoldal
· Napló
· GyIK
· Fórum
· Linkek
· Hírkategóriák
· Kapcsolatfelvétel
· Keresés
· Pálos kolostorok
· Rólunk
· Feliratkozás hírlevélre
· Event Calendar
Felhasználók
· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 12,465
· Legújabb tag: Murakbino
Online Statisztika


Látogatók ma: 990

Utolsó 24 órában: 
























A szívközpont őrzői, a pálosok?
Már szinte közhely az analógiás gondolkodók számára legalábbis , hogy a Kárpát-medencében található a Föld szívközpontja, pontosabban a pilisi Dobogókő lenne a Föld szívcsakrája. Mondják, a Föld szíve Dobogókőn dobog. Körülötte pedig pálos kolostorok csoportosulnak: Szentkereszt, Szentlélek, Kékes, mintha a pálosok legfőbb titkos feladata eme földcsakra (földi energia-csokor) őrzése, védelme, működtetése lett volna...

Ezt a feltevést erősíti, hogy az ország más részein is, például Felső- Magyarországon, a Mátra-erdőben is van olyan pálos rendház, amely közelében a Dobogó földrajzi nevet is megtaláljuk.

Egertől északra, a szarvaskői határban emelkedő Dobogó-bérc alatti völgyben is rejtőzik egy pálos kolostor romja: Almárban. A Bükk keleti szegletében, a diósgyőri vártól nem messze is volt egy pálos rendház (egy 1304-ben kelt oklevél szerint a remetetestvérek Dyosgewr falu végénél Krisztus Szent Teste tiszteletére alapított egyházban laktak), tőle K-DK-re szintén találunk Dobogó földrajzi nevet (az Avas melletti Csemőkén), csakhogy köztük 6 km-es távolság van, ami kétségessé teszi összetartozásukat.

A Mátrában is van egy pálos kolostor Dobogó helynév páros. Az Árpád- kor végén az Aba nemzetségből sarjadt Csobánka család birtoka volt (Aba)Sár, de az egész Szár-patak völgye, így Bene (ma Mátrafüred) is a várral. A bencések mellett a pálos rend itteni jelenlétére több okleveles adat is utal: 1304-ben Csobánka Pál, Sámuel és Dávid az egri káptalan előtt a pálosoknak ajándékozták a Bene nevű birtokuk Veresmart nevű földjét - ma ezt az évszámot tekintik a Szent Pál, Keresztelő Szent János és Szent Sixtus pápa tiszteletére szentelt pálos kolostor alapításának. A 16. századig fennállt páloskonvent klastromát egyesek a mai pálosveresmarti r.k. templom helyén valószínűsítik, mások a ma is álló mátrafüredi kápolna mellett, ahonnan 16. századi leletek és egy épület alapfalai kerültek elő 1887-ben, illetve 1930-ban. Ez utóbbi helyszín a valószínűbb, hiszen az itt magasodó hegy neve Dobogó.

Egyébként ez a Dobogó nevű hegy, melynek tetején ismeretlen eredetű (talán őskori) földvár található, egy hosszú kősáncokból (Ördögtornya-dűlése) és kőtöltéssel övezett gyűrű-alakú várakból (a gyöngyössolymosi Kishegy, Eremény-tető, a gyöngyös-mátrafüredi Benevár-bérc, az abasári Rónyabérc és a Hajnács-kő) kirajzolódó hatalmas patkó-alakzat gyújtópontjában van.

A Cserhátban szintén található néhány dobogó helynév: Dobogó-tető Hollókő és Kutasó közt, valamint Dobogó- hegy Kutasó és Herencsény között. Pálos kolostorról ezen a vidéken nincs tudomásunk, hacsak nem a 20 km-re délnyugatra lévő Nézsa határában lévő romok azok, melyeket egy helyi hagyomány kapcsolatba hoz a pálosokkal.

A Börzsönyben is találunk pálos-dobogó párost (pontosabban: hármast). A márianosztrai pálos kolostor, valamint tartozéka, az ún. toronyaljai kolostor és a hegység északi részén lévő Dobogó-hegy közti összefüggés sokkal nagyobb léptékű, mint az eddig bemutatottak, hiszen mindkét klastrom egyaránt 20-20 kilométerre van a Dobogó- hegytől. Hogy mégis kapcsolódnak egymáshoz, azt a Börzsöny természetföldrajzi és történeti topográfiája is alátámasztja: patkó-formába rendeződött természeti képződmények (geológiai és geomorfológiai alakzatok) és várláncolatok. A Börzsöny egy központi kalderás vulkánrom: egyesek szerint hatalmas sztratovulkán maradványa, amely 16-15 millió évvel ezelőtt 14 km átmérőjű és 1400 méter magas lehetett. Ma a legfiatalabb belső vulkáni kúp roncsa, a központi (Fekete- pataki) kaldera határozza meg a hegység tömegét. A kaldera peremét a patkó-formába rendeződő hegyvonulat jelöli ki, amelynek legmagasabb pontja a Csóványos (938 m) az Oltárkövekkel, ahol Ipolyi Arnold szerint pogány őseink áldoztak; a félkör közepén van egy mesterséggel vésett kerek verem, melybe a sejtelem szerint az áldozati barmok használatlan részei vettettek; szomszédságában állnak a Pogányvár és Kamorvár nevű rom várhelyek. A Csóványos a tengelyében (fókuszában) van annak a hatalmas, nyújtott patkó- alakzatnak, melyet középkori várak rajzolnak meg.

Ennek délnyugati sarkát az ipolydamásdi Zuvár alkotja alig két kilométerre bentebb áll a nosztrai pálos kolostor , majd a perőcsényi Salgóvár, a Bernecebarátiban álló Templom-hegy (őskori és Árpád-kori sánc rekeszes faszerkezettel) következik. Az északi szegletben Hont vára (vörösre égett, faszerkezetes sánc) áll. A patkó keleti ágát Drégely vára, a diósjenői Kámor és Csehvár, a Szokolya-Királyrét fölött magasodó Vár-hegy, valamint a Bibervár (Pusztatorony) alkotja. Ettől a vártól D-DNy-ra 300 méterre, a völgy túlsó oldalán láthatók a toronyaljai pálos kolostor romjai. A Börzsöny szíve e patkó (D-Dny É-ÉK-i irányú) szimmetriatengelyén, a honti vártól délre dobog. Körülötte a Jelenc-hegy ismeretlen eredetű és funkciójú sáncait, a Bába-hegyet, a Remete-kutat és Hont-Csitár Kutyika nevű búcsújáróhelyét találjuk, melyek így együtt egy szakrális körzetet jelölnek ki. (A hegység őskorinak tekintett sáncvárai a nagybörzsönyi Rustok-hegy, Magyar- hegy, a kemencei Godóvár, Pléska, Magosfa és a diósjenői Pogányvár is félkörívbe rendeződnek, mely láncolat gyújtópontjában mélyen a börzsönyi kaldera belsejében, a Kurucbérci kürtőkitöltés mellett bújik meg Halyagos sáncvára, őrizve a Csóványos kultikus körzetét, az Oltár-köveket.)

Visszaugorva Mátraerdő keleti szegletébe, az Eperjes Tokaji-hegységben (a mai Magyarországra eső részének jelenlegi neve: Zempléni hegység) is dokumentálhatunk két pálos kolostor Dobogó helynév párost. A gönci pálos kolostor ugyanis a Kis-patak völgyében, a Dobogó-hegy alatt bújik meg. Tőle keletre, a pata formájú, patkó alaprajzú (!) Sátor-hegyek északi tagjának, az 514 m magasságú Magas- hegynek északkeleti oldalát szintén Dobogónak nevezik, s alatta Sátoraljaújhely városa által bekebelezve áll a legkorábban megalakult pálos kolostoraink egyike: az Újhelyi.

BARÁZ CSABA (Az Élő táj 2, 2002. című könyvben megjelent cikk bővített változata)
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Instant Messenger

Csevegő