Navigáció
· Fõoldal
· Napló
· GyIK
· Fórum
· Linkek
· Hírkategóriák
· Kapcsolatfelvétel
· Keresés
· Pálos kolostorok
· Rólunk
· Feliratkozás hírlevélre
· Event Calendar
Felhasználók
· Online vendégek: 3

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 12,465
· Legújabb tag: Murakbino
Online Statisztika


Látogatók ma: 2825

Utolsó 24 órában: 
























Mi rejtőzik a virslibőr alatt
OrszágosVan olyan módszer, mely minden különösebb élelmiszeripari jártasság nélkül irányt adhat a virsli minősítés koránt sem egyszerű gondolatmenetéhez.

Lássuk!
Az alapkérdés: kerülhet e a virsli kilója 2-300 forintba? (A Tesco-ban átmenetileg 120 Ft körüli áron is lehetett kapni!) Aztán: virsli e a "tesco-gazdi" műbeles, vagy valami más rejtőzködik a gyanúsan piros külső héj alatt?

Az első megkerülhetetlen tény, hogy az u.n. "vörösárú" (virsli, szafaládé, parizer) összetételére vonatkozó magyar szabvány előírja, hogy ezeket 60%-ban állati fehérjéből, sőt: "izomszövetből" kell készíteni.

Azt már nem írja elő, hogy az izomszövet tulajdonosa melyik állat, illetve, hogy milyen ipari "speed" termék, mit kapott enni, honnan származik, amíg még kettő, vagy négy lábon járt, stb.

Tekintettel arra az egyszerû tényre, hogy ma a hasított félsertés kilónkénti nagyker ára 500 Ft körül mozog, könnyû kiszámolni, hogy a valódi húst tartalmazó „vörösárú” kilónkénti ára még önköltségi alapon sem lehet alacsonyabb 1000 ft-nál!

A szabvány azonban nem tiltja az olcsó lengyel, szlovák, vagy éppen holland sertés felhasználását, sõt. A liberalizált európai „speed” hústermelés ilyenkor szabadul meg a felesleges készleteitõl.

A szabvány szintén nem tiltja a hiányzó fehérjék szója alapú pótlását, még ha ezt a tényt kötelezõen fel is kell tüntetni az összetevõknél. Azonban arra nézve, hogy ez a szója honnan származik, netán GMO technológiával termelték, már a virsli címke hangyabetûi nem adnak választ. Ne feledjük: ma már a világ összes szójatermékének 75 %-át géntechnológiával állítják elõ!

Ahogy arra sem, mit értenek ízfokozók, aromák, színezékek és más állományjavítók alatt. Ezek az élelmiszer-vegyipari termékek akár az egész Földet körbejárhatják, mielõtt a jóhiszemû – de piacról élõ - hazai húsipar felhasználja. Így aztán a kötelezõ E szám jelölésen túl az összetevõ származását jótékony homály fedi a nagyítóval felszerelt tudatos vásárló elõtt.

Segíthet a minõség megítélésében a szavatossági idõ elemzése. Nem kell magyaráznom, hogy ez minél hosszabb, annál nagyobb a tartósítószer tartalom, illetve annál rafináltabb a technológia. Az eredeti virsli egy héten belül fogyasztásra került, eltarthatóságát kizárólag a fõtt áru só és fûszertartalma, valamint enyhe füstölése biztosította.

A jó minõségû virsli ára téli szalámiét döngeti, a vásárlói tesztek szerint aktuálisan akár elérheti a 3000 forint feletti szintet is.

Mit takar a virsli elnevezése?
A "bécsi" jelzõjû hosszú juhbeles termék, ezt hívják németül Wienernek, azaz bécsinek. A "bõrös" juhbélbe töltött húskészítményt jelöl. Az "emészthetõ beles virsli" - a gyártók szerint – fehérje alapú mûanyag bélbe töltött, amely roppanósság szempontjából megtévesztésig hasonlít a juhbélre.

A frankfurti csak sertéshúsból készülhet, és juhbélbe töltött áru.

Természetesen annyi birka nem legel hazánkban összesen, ahány kilométernyi „juhbeles” virslit lenyomnak ilyenkor a vásárló torkán a multik.

Az igazi virslit néhány évszázada fiatal hízott bika húsából készítették és állítólag az osztrák császár egyik kedvenc eledele volt, persze jóféle bécsi sörrel kísérve. Az eredeti recepthez elõfõzött marha- és disznóhúst húsmalomban pépesítettek, sóval, fûszerekkel és vízzel habosra keverték, majd a húspépet juhbélbe töltötték és enyhén megfüstölték – lehetõleg diófüstön.

Ma sertésbõl, csirkébõl és pulykából készítik, legtöbbször rossz minõségû húsból, nyesedékbõl, bõrbõl, szalonnából, de még számos más adalékanyagot is rejthet, például szõlõcukrot, szentjánoskenyeret, guárgumit, maltodextrint, inulint, difoszfátot, folsavat, mustármaglisztet, L-karnitint, ízfokozókat, különféle stabilizátorokat, burgonyakeményítõt, rizslisztet, xantángumit és jeget (!), nem beszélve a tetemes mennyiségû szójáról, sóról és vízrõl - derül ki a tesztbõl. A füstölés ma már többnyire elmarad - füstízû aroma helyettesíti ezt a mûveletet. (Lásd élelmiszerbiztonsági jelentéseinket a felsorolt kulcsszavakra keresve.)

Egy átlagos hónaphoz képest 70-100 százalékkal több virsli fogy decemberben. Leggyakrabban a hipermarketekben és diszkontokban szerzik be, de a henteseknél is kétszer annyit vásárolnak. A legolcsóbb virsli kilójáért kétszáz forintot sem kell fizetnünk, de az erõsen elgondolkodtató, hogy a kutyakaja drágább nála…
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Instant Messenger

Csevegő