Magyarok, táltosok, pálosok, magosok....III.rész
Írta: vince62 - Dátum: Február 17 2011 19:06:25
PÁLOS BARÁTSzerető szívvel átölellek kedves, Özséb vagyok.
Újra egy üzenetet szeretnék átadni neked, amit megkérlek adj tovább és terjeszd.
- Jöjj kedves, elvezetlek egy helyre ahol még nem jártál.
Újra a Pilis alatt meghúzódó barlangrendszerben vagyunk, de ez más mint múltkor…
Keskeny folyosó…., sötétség borul ránk, lábunk alatt száraz gallyak roppannak, hideg és nyirkos a levegő….
Teljes hír
Szerető szívvel átölellek kedves, Özséb vagyok.
Újra egy üzenetet szeretnék átadni neked, amit megkérlek adj tovább és terjeszd.
- Jöjj kedves, elvezetlek egy helyre ahol még nem jártál.
Újra a Pilis alatt meghúzódó barlangrendszerben vagyunk, de ez más mint múltkor…
Keskeny folyosó…., sötétség borul ránk, lábunk alatt száraz gallyak roppannak, hideg és nyirkos a levegő….
- Új Rend alakult, - mondta az öreg ahogy előttem lépked.
A lehető legtermészetesebb hangsúllyal mondja, mintha csak arról beszélne, hogy kék az ég és süt a nap.
- Menjünk beljebb, - int felém a kezével, - de pszt, - ujját a szája elé teszi, és parancsolóan rám tekint.
Egy pillanatra megdermedt a levegő, mintha az idő folyása is megállt volna.
Keresztet vetett maga elé és belép a kitágult barlangterembe.
Nem tudom megkülönböztetni melyik a valóság, - túl élőnek tűnik minden.
Lángoló, pattogó tűz középen, amit emberek ülnek körbe. Meleg, békés hangulat.
Számtalan szempár szegeződik rám, aztán bólintanak és helyet mutatnak.
Én is letelepedem a tűz mellé.
- Megjöttél gyermek?
- Már vártunk rád, - késtél!
- Még nem tudtad felvenni a Rendet!
- Ti, akik ott együtt éltek, még egyikőtök sem tudta teljes egészében felvenni a Rendet!
Az egyik öreg, bajszát megpödörte, pipájából szippantott egyet és mellé köpött.
- A fene esne bele, - már ez sem az igazi.
Aztán rám nézett és a legnagyobb természetességgel folytatta.
- Ti, akik itt éltek és magyarnak mondjátok magatokat, most egy Új Rendbe léptettek, de aktiválni kell a kódokat!
Az idő itt van és most van, és lesz két nap múlva!
Új kaput nyithattok, új valóságot alkothattok!
Zsebéből elővesz egy gyűrűt, két ujja közé fogja.
- Látod ez a kör a végtelenség jele, magába zárja a Világmindenséget.
Végtelen áramláson megy keresztül, és végtelen áramlás folyik keresztül rajta.
Ti magyar népek is így vagytok ezzel.
Végtelenségből jöttetek és a felé tartotok.
Hirtelen felállt, fölém magaslik, nagy lapát tenyerét a fejem tetejére nyomja…
- A múltat és a jövendőt gondozzátok, hazátokat el nem hagyhatjátok!
A Krisztusi kódokat most veszítek fel.
Krisztusban, Krisztus sorsú nemzetté váltatok, nagyot alkottatok!
De tovább kell folytatni a lélek művelését, nem lehet abbahagyni, mert most Új Jövendőt írhattok!
Teljesedjen ki az áldás bennetek, - mondta egy férfi, aki akkoron ott a múltban, ott a régben ősi történelmet írt.
Ő most újra visszatér közétek és Új Történelmet ír! Léte még kicsiny, megszületni kél, de annál nagyobb az áldozat amellyel megtér..., e földi létbe tér.
Ő lesz a ti királyotok, vezíretek, ő lesz az aki EGYSÉGET ír!
Egységes Rend lesz és Alkotmány!
Hosszú az út amely elvezet odáig, de ha ráléptek az igaz útra semmi nem jelenthet akadályt!
Fejem már megfájdult a keze nyomásától, mikor hirtelen elengedte.
Felsóhajtottam, elemi erővel tört fel belőlem a sóhaj, - mintha valamitől megszabadított volna, óriási megkönnyebbülést éreztem.
Arrébb lépett, - Hogy vagy gyermek? – intézte a kérdést felém.
- Megkönnyebbültem, - vallottam be őszintén.
- Azt elhiszem, - kacagott…
- Hisz mind ki ebbe a Rendbe tartoztok, óriási nyomásnak vagytok kitéve.
Átok – átokról szállt reátok, nemzetségeken át hordoztátok!
Az átok-láncolat most végett ért!
Ti, akik a jövendőt gondozzátok és a múltban éltetek, ezzel terheltettetek.
De az idő itt van, most van a szabadulásra, a feloldásra!
Nemzedékeken át hurcoltátok és adtátok tovább, generációról generációra.
Ez itt és most végett ért !!!
- Kérd az Ország, a magyarság EGYSÉGES feloldozását!
- Már megtettem, - szóltam.
- Napokon belül beteljesedik az áldás bennetek és elindul egy olyan folyamat, amelyet most még csak a színfalak mögött láthattok!
Beteljesedik a jövendő, áldott lesz e nép, hisz megtér.
Hirtelen a tűz pattogását, a dobok zengése nyomja el….
Az Ősök a tűz mellől felállnak, - intenek, álljak fel én is.
Dobot adnak a kezembe, a dobszó egy ütemben hangzik…..
Megjelennek a VÉDŐ SZELLEMEK,….. és akkor fellobban a láng,…magasra hág…..
A jövő Örök Fényben lobog,….. Sólyom röpül közénk,…..
- Mutasd az utat, hogy újra útra kélhessünk, sorsunkat beteljesítsük!!!
A Sólyom rárepül a kezemre, ….Egy jövőt mutat, melyet az Aranykor ígér…
Áldás, Békesség, Egység!
Áldás, Békesség, Egység!
Áldás, Békesség, Remény, mely visszatér!
Ámen.
(2008. december 10.)
Feketéné Lendvai Katalin